Fűtési- és hűtési rendszerek tervezése
Egy épület fűtési-hűtési tervei elkészítésének első lépése az épület hőtechnikai számításának elkészítése, amely magában foglalja a téli fűtési hőszükséglet, illetve a nyári hőterhelés meghatározását. Az optimális teljesítményű hőtermelő-, vagy hűtőberendezés (kazán, hőszivattyú) kiválasztását, illetve a hőleadókat méretezését csak a hőtechnikai számítás elkészítése után lehet megfelelően elvégezni. Ennek hiányában a hőleadók és a fűtési-hűtési rendszer:
- alul lesz méretezve. A rendszerünk ilyenkor nem lesz képes a megfelelő teljesítmény leadására, és ez csak akkor fog kiderülni, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. Ilyenkor újra hívni kell a kivitelezőt és valami megoldást kell találni a problémára. Ez pótmunkával, többlet kiadással jár és a végén a beruházó és a kivitelező is keserű szájízzel távoznak.
- túl lesz méretezve. A gyakorlati tapasztalat az, hogy a kivitelezők általában biztosra mennek, és gépészet tervek hiányában mindig túlméretezik a rendszert. Egy radiátor kiválasztásnál olyan régi „ökölszámokra” hagyatkoznak, amelyek egy mai, korszerű (hőszigetelt) épület esetében már nem mérvadóak. A túlméretezett radiátorok, szivattyúk, kazánok, stb. több tíz-, vagy százezer forintos többlet kiadást is jelenthet egy átlagos méretű családi ház esetében is.
A megfelelő hőleadó berendezések kiválasztása önmagában még nem elég. Fontos a fűtési rendszer megfelelő hidraulikus kapcsolásának kialakítása kiváltképp több hőtermelő berendezés esetén (pl. gázkazán és hőszivattyú) illetve a hőleadók hidraulikai beszabályozása.
A hidraulikai beszabályozást kiviteli tervek nélkül nem lehet megfelelően elvégezni. A kivitelezők sajnos el szokták hagyni a rendszerek hidraulikai beszabályozását. A laikusok számára pedig ránézésre lehetetlen eldönteni, hogy a rendszer beszabályozása megtörtént-e (radiátor szelepek milyen állásban vannak? a keringtető szivattyú milyen munkaponton dolgozik?)
Egy beszabályozatlan rendszer esetében egyes helyekre túl sok fűtővíz jut, máshova pedig túl kevés. Ebből adódóan egyes helyiségek túl lesznek fűtve, mások fűtése pedig nem lesz kielégítő. A komfort problémákon túl a hőtermelő berendezés is többet fog dolgozni, amely többlet fogyasztáshoz, és kiadáshoz vezet.
A fentiek alapján vállalom:
- hőszükséglet számítás (épület egészére, vagy helyiségenként)
- hőtermelő és hűtő berendezések méretezése (gázkazán, vegyes tüzelésű kazán, hőszivattyú, stb…)
- hőleadó berendezések kiválasztása, méretezése (radiátor, padlófűtés, mennyezet- és fal fűtés-hűtés, fan-coil, split klíma, termoventilátor, stb…)
- a hidraulikai kapcsolási rajz, fűtés terv elkészítése (akár több hőtermelő és hőleadó rendszer esetében is)
- a rendszer hidraulikai méretezése, a hidraulikai beszabályozáshoz szükséges értékek megadásával.
- szerelvénylista a tervezett elemekről